Iskolatörténeti utazás - Iskolánk névfelvételének 15. évfordulóján

Iskolatörténeti utazás – június 15-re

 

 

Iskolánk az Andreetti Károly nevet 1995. június 2-án vette fel. Ez pontosan 15 évvel ezelőtt történt. Ebből az alkalomból tegyünk egy időutazást, és elevenítsük fel a régi sóskúti iskolák hangulatát, az első iskolától napjainkig.

 

Nem volt az mindig természetes dolog, hogy a gyerekek iskolába járhattak. 300 évvel ezelőtt csak a gazdag családok engedhették meg maguknak, hogy taníttassák gyermekeiket. Házitanítókat fogadtak, akik olvasni, írni, számolni, rajzolni, zenélni és táncolni tanították a szerencsés csemetéket.

A szegényebb gyerekek írástudatlanul nőttek fel, s már kisgyermekként a földeken dolgoztak.

 

Talán el tudjátok képzelni, mekkora volt az öröm, amikor megnyíltak az első népiskolák.

 

Írásos dokumentumból tudjuk, hogy az első sóskúti iskola alapítási éve 1752-re tehető.

Hogy milyen lehetett ez az iskola, csak elképzelni tudjuk. Segíthet ebben bennünket Móra Ferenc írása:

***

 

Kezdetben csak húsz gyermek, majd évről évre egyre több diák járt a sóskúti iskolába. S mivel számuk egyre nőtt, 1810- ben a Székesfehérvári Káptalan jótéteményéből megépült egy négy tantermes földszinti iskola, a templom mellet.

 

Nagy öröm volt ez a falunak, de ne gondoljatok olyan tágas, világos, szép épületre, mint a mai iskolák.


 

Talán így nézhetett ki az első iskola. ( kép egy parasztházról –GERGŐ)

 

A gyerekek szülei maguk készítették a padot, melyben a diákok ültek. Döngölt földpadló, kicsi ablakok, kályha a sarokban.

(BESÉTÁL A GYEREKHAD, KINŐTT SZEGÉNYES ÖLTÖZÉKBEN TARISZNYÁVAL A VÁLLUKON, BATYUT CIPELVE)

- Hát ti hová igyekeztek gyerekek?

- Oskolába megyünk.

- És mi van a vállatokon?

- Tarisznya. Magunk varrtuk.

- Ebben a batyuban mit cipeltek?

- Szalmát hoztunk és fahasábot. Ezzel fogunk fűteni. Minden nap hoznunk kell, különben megfagynánk.

- Neked miért ilyen piros az ujjad?

- Nem tanultam meg az egyszer-egyet, ezért tegnap a 10 körmöst kaptam a tanár úrtól!

- No, mára megtanultam ám!!

- De most már sietünk, mert ha elkésünk lesz körmös ma is!

(BEMENNEK A PARAVÁN MÖGÉ – KOSARAT HOZNAK ELŐ ÉS ELKEZDENEK FALEVELET SZEDNI)

 

- Mit csinálnak ezek a gyerekek?

- Hát nem tudtad? Falevelet gyűjtenek az állatok etetésére.

Balázs Ervin (népviseletben):

 

- Gyertek már, mert Mári néni tehene éhen hal!

 

1841- ben már 130 fiú és 94 lány járt iskolába.

 

Nem járt annyi, csak ennyi volt beiratva! A nyári hónapokban ugyanis sokat hiányoztak a gyerekek az iskolából. Részben a szülők hanyagsága miatt, részben azért mert a földeken dolgoztak a családjukkal.

 

A gyerekeknek tankönyveik nem voltak, sem füzetük. Palatáblára írtak palavesszőjükkel.

Ebédre minden gyerek hazament, s ebéd után folytatódhatott a tanulás. Ebben az időben két nyelven folyt a tanítás a sóskúti iskolában: tótul( szlovákul) és magyarul.

Az engedetlen, vagy lusta gyerekeket a tanító egy hosszú vesszővel üllepen csapta, adott neki egy nagylevest, meghúzta a pajeszát vagy a körmössel büntette.

 

1845. szeptember 24-én egy vizsgálat a következőket állapította meg:

 

Az iskola-ház már az összeomláshoz közeleg. Fenntartása a községet illeti.

A termek nem alkalmasak akár a helyet, akár a világítást tekintve gyermekek oktatására.

 

Az iskola lebontásra került, mert a követelményeknek már nem felelt meg.

Helyére 1906-ban új iskola épült.

Az új épület egyemeletes, akkoriban nagyon korszerűnek számító 6 tantermes iskola volt. A megye falui közül először Sóskúton épült fel emeletes iskola.

 


 

A falu Andreetti Károly nagyapjának Andreetti Antalnak és Várady Mihálynak, a falu akkori jegyzőjének köszönhette ezt az épületet, melyben a következő helyiségek kaptak helyet:

 

5 tanterem, 1 póttanterem, 1 kultúrterem, 1 igazgatói szoba, 1 tanítói tanácskozó szoba és 1 kisméretű szertár.

Az épület még ma is áll a templom mellett, sajnos igen elhanyagolt állapotban, pedig nemrég még élet zengte be ezt az iskolát is.

 

Ebben az időben az általános, vagy ahogy akkor nevezték a népiskola, még csak 6 osztályos volt. Később vált csak kötelezővé a 8 osztály elvégzése.

A szülőknek úgynevezett beiratási pénzt kellett fizetniük, hogy gyermekük megkezdhesse a tanévet.

 

Korabeli iratokból nyomon követhetjük, hogy hány tanulója volt az iskolának a különböző időszakokban:

 

1938-ban 390 diák, 1945-ben 425, 1955-ben 293, majd 1964-ben 372 diák járt a sóskúti iskolába.

Mivel akkoriban hat tanterem állt a gyerekek rendelkezésére, bizony előfordult, hogy egy-egy osztályba 60 gyerek járt. Később áttértek a váltott tanításra. Ez aztjelentette, hogy a gyerekek váltakozó rendszerrel délelőtt és délután felváltva tanultak. A tanítás szombaton is folyt.

 

Kosztolányi Dezső: Az iskolában hatvanan vagyunk

***

 

 

A sok mezítlábas kisgyerek, a fiúk fél lábszárig érő nadrágban, a kis copfos réklis lánykák a mai napig nem felejtették el, amit ebben az iskolában tanultak.

 

Az iskolában hagyomány volt, hogy a tanítási év tanévzáró vizsgával fejeződött be, melyre a szülőket is meghívták.

A tanulók virágokkal feldíszítették az osztály. Kézimunkáikból kiállítást rendeztek. Ezt a szülők megnézték. Minden megjelent szülőnek a vizsgán felelt a gyereke. Vizsga közben dalokkal, költemények előadásával, kisebb jelenetek bemutatásával szórakoztatták a szülőket. A vizsga befejezése után a legszebb virágcsokrokat összeszedték és nevelőik vezetésével kivitték a temetőbe. Ott az elhunyt nevelők sírjára helyezték.

 

Volt olyan időszak, amikor a kitűnőt egyes, a jelest kettes, a jót hármas, az elégségest négyes, az elégtelent pedig ötöst érdemjeggyel fejezték ki.

 

Az 1940-es évek végén a bizonyítványba – az adott tantárgyból kitűnően tudó gyereknek hetes, a jelesre tudónak pedig hatos érdemjegyet írtak be.

-Az a tanuló, aki egész évben nem tanult, osztályt ismételt, vagy készült az ugratóra.

-Mi az az ugrató?

-Ez nyári tanulást jelentett, melyet vizsga zárt, ahol eldőlt, hogy átugorhat-e a diák egyik évfolyamról a másikra.

-Ezt ma pótvizsgának nevezzük.

-Jelentette azt is, hogy a tehetséges gyermek a nyár végén levizsgázhatott a következő év tananyagából és így például 6. osztályból egyenesen 8. évfolyamba ugorhatott át.

 

Az iskola épületének kicsi udvara volt, ezért az óraközi szüneteket egy másik iskolai telken tartották, ahol akár 400 diák is szaladgálhatott.

 

Sok mindenben más volt akkoriban az élet, például voltak olyan időszakok, amikor a fiúk és a lányok csak külön osztályba járhattak. A köpeny hozzátartozott az iskolai mindennapokhoz. Nem számított kinek milyen menő a ruhája, mert a kék köpenyben mindenki ugyanúgy nézett ki. A gyerekek jókedve azonban pont olyan volt, mint ma.

 

 

De a háború nem kerülte el Sóskútat sem.

 

A II. világháború ideje alatt 1944. október 31-től 1945. május 14-ig szünetelt a tanítás. Az iskola épülete kórházzá alakult. Sebesülteket ápoltak benne.

Amikor végre véget ért a háború az iskola is megnyithatta kapuit a diákok előtt.

Először csak 3 tanteremben kezdték meg a tanítást, mert a többiből hiányzott a felszerelés, vagy olyan rossz állapotban voltak, hogy nem lehetett őket használni.

 

1948- ban kezdte meg működését a Sóskúti Iskolában az Úttörő Mozgalom.

Neve 2990. sz. Petőfi S. Úttörő csapat Sóskút.

A diákokból először kisdobosok, majd felső tagozaton úttörők lettek.

 

(MENETELŐ PAJTÁSOK – ALÁFESTŐ ZENE: MINT A MÓKUS…)

Úttörők bevonulása, jelentése:

-Jelentés a Piroskának…

A csapatgyűlés oka a hulladékgyűjtés eredményének a kihirdetése:

Csap.vez.: 2990.sz. Petőfi Sándor Úttörőcsapat vigyázz! Jelentést kérek!

Rajvezetők: Barátság raj/ Szabadság raj vigyázz! Középre nézz!

Csapatvezető Elvtárs! XY rajvezető jelentem, hogy a … raj …fővel a csapatgyűlésre felsorakozott.

Csap.vez.: Jelentést köszönöm. Vigyázz, pihenj!

Rajvezetők: Értettem. Barátság raj/ Szabadság raj vigyázz, pihenj!

A csapatgyűlés oka…

 

(Hangosan kiáltja közösen az úttörő csapat)

GYŰJTSD A VASAT ÉS A FÉMET, EZZEL IS A BÉKÉT VÉDED!

 

 

1953. augusztus 1-én Szigorúan titkos levél érkezett az iskolába a Budai Járási Tanács Végrehajtó Bizottságától.

 

 

Piroska:

Tisztelt Kartársak és Pajtások! A következő ránk váró feladatot ismertetném!

Burgonyatermésünket veszélyezteti az ez évben fokozottabb mértékben fellépő amerikai burgonyabogár. A kártevő ellen a legkérlelhetetlenebb harcot indítjuk el. Igazgató Kartárs legyen szervezője az egész kampánynak.

 

Minden Igazgató Kartárs bízzon meg a nevelőtestületben egy nevelőt, aki felelőse lesz ennek a küzdelemnek.

Havonta négy alkalommal rendez a mezőgazdasági növénytermelési csoport a községekben keresési napot, ezen a napon a felelős nevelő alkalmanként 30 Ft díjazásban részesül a beszervezett VI: VII. VIII. osztályos tanulók egyénenként 10 forintot kapnak.

Sóskúton a kutatási nap a csütörtök.

Ismételten felhívom a Kartárs figyelmét az ügy nemzetgazdasági fontosságára.

 

1953-ban 4 nevelő és 83 tanuló vett részt a krumplibogarak elleni harcban, melynek jutalma 950 Ft volt.

Az úttörőmozgalom 1989-ben szűnt meg.

Az 1977-78-as tanévtől a pusztazámori diákok is a sóskúti iskolában kezdték meg a felső tagozatot.

 

1986. november 6-án a 80 éven át gyerekzsivajtól hangos iskolafalak között csend lett. Felépült az új iskola a Tulipán u. 9. alatt.

 

A múlté lett az olajos padló, a vaskályha. Lett játszóudvar, tornaterem, gázfűtés.

 

2006-ban az iskolánk épülete kibővítésre és felújításra került, s ekkor nyerte el mai gyönyörű formáját.

 

Világos folyosók és tágas tantermek. Számítógépek, tévék, zenetermek, kerámia terem.

Étkező és tornaterem. Táncterem, tanári szobák… ezt hozta a XXI. Század.

Ezzel a kis időutazással szerettünk volna megemlékezni arra, hogy 15 évvel ezelőtt iskolánk felvette az Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola nevet.

 

1995. június 2-án kapott nevet az iskola:

A képviselőtestület egyhangú döntésével a sóskúti iskola az Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola nevet kapta.

Szép gondolat volt, hogy Sóskút neves szülöttét Andreetti Károlyt választották névadónak.

1995 június 2-tól az iskolánk őrzi a nevét, így szülőfalujában a nevét viselő iskola által is a történelmi idő részévé vált.

 

Andreetti Károly élete és munkássága mintát ad arra, hogy árva vidéki kisdiákból országos hírű professzorrá, képviselővé válhat valaki. Buzdítást meríthetünk abból, ahogyan személyes tragédiák és méltánytalanságok dacára megőrizheti és továbbadhatja emberi eszményei iránti hűségét és elkötelezettségét az ember.

 

A névadó kultusza azzal válik teljessé, hogy az iskola diákjai igyekeznek méltóak lenni a névadó emberi méltóságához, szorgalmas tanulnak és igyekeznek megállni helyüket az életben.

 

És most következzen a 2009-2010-es tanév legszorgalmasabb és legeredményesebb diákjainak jutalmazása.

 

És most kérünk minden osztályt, hogy az osztályfőnöke vezetésével helyezze el virágját az iskola előtti Andreetti kőnél!

 

 

A műsort Németh Józsefné gyűjtőmunkája alapján készítették:

Pató Zita, Szimandl Rezyőné, Németh Józsefné.

Közreműködtek az iskola tanulói és tanárai.