Névadónk Andreetti Károly

"Nemesen érző szív nélkül nincsen igazi emelkedés"

                                                        Andreetti Károly

  •  Az Andreetti család az 1800-as évek közepén érkezett az észak-olaszországi tavak vidékéről Lainoból. Como város környékéről származnak, amely maga is híres kőfaragók és építőművészek fészke.

 

Andreetti kastély

 

 

  Redut - Andreetti pince, családi ház

  • Andreetti Károly 1878. március 22-én született Sóskút községben. Okleveles építészmérnök, műépítész. A középiskola elvégzése után a József Műegyetem hallgatója. Schulek Frigyesnek, a kor kiváló építészének tanítványa. Évfolyamtársa volt Koós Károlynak, baráti köréhez tartozott Szőnyi István, Glacz Oszkár, Réti István, Erdei Dezső. Az első világháborúban huszár századosként szolgált, a 8. honvédhuszárezredben. Legitimista politikus volt. Beszélte a német, francia, szlovák, magyar, olasz nyelveket.

   

Andreetti Károly

  •     37 éves korában a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára lett (Színyei Merse Pál támogatásával), 1930-ban a Főiskola rektorává nevezték ki. 1931-ben a váli kerület küldötteként bekerült az országgyűlésbe. Tagja volt a közoktatásügyi és a zárszámadás vizsgáló bizottságnak, valamint az Országgyűlés Felsőházának egészen nyugdíjazásig.

 

A sóskúti kőbánya látképe

  • Tulajdonosa, bérlője volt a Sóskút környéki mészkőbányáknak. A jól faragható sóskúti mészkő nemcsak híres középületek (Országház, Magyar Tudományos Akadémia, Operaház, stb.) építőanyaga volt, hanem neves szobrászok kezében formálódott szobrokká, emlékművekké (Szent István Bazilika szobrai, Lánchíd kőoroszlánjai, sóskúti Milleneumi emlékmű).

 

A milleneumi emlékmű a köré épített I. világháborús emlékművel,

háttérben az emeletes "régi" iskola.

  • Nagy pártolója volt Sóskút iskolájának, különös örömmel karolta fel a valamely művészeti ágban tehetséges gyermekeket.

  • Budapesten, 1949. május 8-án halt meg, a Farkasréti Temetőben nyugszik.

"A hálás utókor jóváteszi a sors kegyetlenségét, gyermekeket bíz a gondjaira, gyermekek szeretetével ajándékozza meg holtában is a nagy embert, aki odaadó és kitartó tanári működésével generációk sorát nevelte, tanította a művészet, az építészet értő szeretetére." 

Sólymos Sándor építész, tanszékvezető egyetemi docens

(Magyar Képzőművészeti Főiskola)

 

Az oldalt Németh Józsefné gyűjtőmunkája alapján készítette Németh Józsefné és Réder Ferenc.