Határtalanul 2024

Határtalanul 

Lendván megtekintettük a Bánffy-Esterházy kastély kiállítását. 

Benne találjuk Zala György
alkotásainak miniatűr másait, 

valamint a híres hetési tájegységre jellemző viseletet és
használati tárgyakat. 

Busszal felkapaszkodtunk a lendvai szőlőhegyre, ahol felkerestük a

Szentháromság kápolnát, benne Hadik Mihály törökverő hadvezér üvegkoporsóját.

 Innen
csodálatos kilátás nyílt a környékre, három ország látóhatárát pásztáztuk. 

A

Bánffy-családhoz fűződő Árpád-kori templomon román és gótikus stílusjegyeket egyaránt

fellehettünk, falain Aquila János gyönyörű freskóit láthattuk, köztük a Szent László legendát is.

Lehetőségünk volt Dobronakon ellátogatni Európa egyik legnagyobb trópusi kertjébe, 

az
Orchidea Farmra, ahol többek között banánfával, kakaó- és kávécserjével, és megannyi

szebbnél szebb trópusi növénnyel ismerkedhettünk meg. A település határában található a

Bakónaki-tó, amely mentén gyönyörű sétát tettünk. A tónál energiapark működött, 

ahol
különböző szervi bajokat lehet orvosolni. Ezek az energiavonalak a közeli erdőben megbújó

Szent Vid forráshoz, és a felette lévő Szent Vid kápolnához vezetnek.

2. nap – Magyar várak a déli végeken
Másfél órás kirándulásra indultunk a hármashatárra. 

A helyszínt Szlovénia (Türke) felől
közelítettük meg. Három ország három településének

 (Felsőszölnök, Türke, Tóka)
polgármesterei avatták fel hajdan ezt a háromoldalú gúlát,

 amely nem csupán a trianoni,

hanem az 1919-es Saint-Germain-i békediktátumra is emlékeztet. 

A 384 m magasságban
emelt emlékművet körbesétálva 3 országban lépkedtünk – ma már vasfüggönymentesen,

szabadon. Felsőlendván megtekintettük Szlovénia legnagyobb kiterjedésű várát, amelynek

elődjét még a 13. századi keresztes háborúk idején, a templomosok építették. 

Később az
Amadék, a Széchenyiek, a Nádasdyak, a Szapáryak, végül Trianonig a Széchenyiek

birtokolták. Udvarán 7 energiavonalat is találtunk, amelyek jótékony hatást gyakorolnak

szervezetünkre. Battyánfalvára látogattunk ahol a település névadójának kastélyát látogattuk

meg. A mai kastély helyén egykor a Széchy család castelluma állott, amely házasság és

birtokcsere útján előbb a Poppel , majd a Batthyány család birtokába került. Ez a castellum

azonban 1645-ben leégett. Helyére építette 1648 és 1655 között Batthyány Ádám a ma is

látható, részben felújított barokk kastélyt. Muravidék legnagyobb településén,

Muraszombaton meglátogattuk azt a várkastélyt, amely a késő középkorban szintén a 

Széchy
család birtokát képezte és kiemelt szerepe volt a nyugati határvidék védelmében. 

A Széchy
dinasztia kihaltával a vár a Szapáryak birtoka lett, ők végezték a barokk átalakításokat rajta.

Ma a Muravidéki Múzeum működik benne. Este izgalmas programlehetőségünk adódik: 

a
hetési magyarokkal találkozhattunk a dobronaki György Házban. Segítségükkel a muravidéki

magyar népi motívumokkal, szokásokkal, a szlovéniai magyarság kulturális kincseivel

ismerhettük meg, valamint kézműves foglalkozáson vehettünk részt. Itt találkoztunk és

beszélgettünk alkotás közben Gölöncsér Szilviával, a Dobronak Községi Magyar

Önkormányzati tagjával, aki a szlovéniai magyarság hagyományait és régi szokásait mutatta
be nekünk.

3. nap - Zágráb magyar szemmel
Városnéző sétára indultunk Zágrábban, 

Horvátország fővárosában. Meglátogattuk a
Káptalandombon emelt székesegyházat, 

benne a Szent István kápolnával, ahol Szent László
koronázási palástját is láttuk. Itt nyugszik Erdődy Tamás, valamint az 1919-es újratemetésük

óta Frangepán Ferenc és Zrínyi Péter is. 

A Káptalandombi városrészből átsétáltunk a
Felsővárosba (Gradac), itt találtuk a Jellasics-teret,

 valamint a Szent Márk-teret a Szent Márk
templommal,

 rajta Horvátország és Zágráb címerével.
4. nap – Tengerre magyar!

A Fiuméhez tartozó Tersattoba látogattunk. A Tersattoi Mária búcsújáró templom kápolnája

magyar hadihajók emlékét őrzi (a Szent István, Viribus, Unitis, stb.). "Az egész magyar

hadiflotta itt parádézik a tersattói kápolna belső falán." Felsétálunk Tersatto várába, amelyet

a Frangepánok építettek a 13. században. Megismerkedtünk Fiume történelmi belvárosával, 

a
korzón található Óratoronnyal, a kikötővel és annak magyar felirataival. A magyar időben
épült a piac, 

a színház, és egyéb fontos épületek: a Kormányzói Palota, a Magyar Királyi

Tengerészeti Hatóság épülete, az Adria-palota és az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Rt.

székháza. Felkerestük a magyar feliratú kikötői bólyákat és a Baross emléktáblát,

 Jókai
tábláját. Megtekintettük Szent Víd, a város védőszentjének a templomát, ahol Feszty Árpád
mennyegzőjét is tartották és amely a 100 kunáson is látható.

 Leereszkedtünk a föld alá is a
védelmi bunkerekbe. 

Majd pedig megnéztük az római időkből megmaradt “öreg kaput” és a
fiumei ferde tornyot is. Abbázia minden villájához gazdag, sokszor nemesi származású
magyar családok története fűződik, itt kezdtük sétánkat, felidéztük néhány család történetét.

Sétáltunk a tengerparton a híres, sziklába vájt sétányon és felkerestük a Hotel Palace
Bellevue-t, 

amely Markusovszky Lajos 1848-49-es tábori főorvos utolsó lakhelye volt.

Emlékét tábla őrzi a szálloda falán. A babérról elnevezett Lovranban a római időkből megmaradt
településmagban tettünk sétát, 

amely kacskaringós kis utcáival visszaadja az adriai falucskák
mára eltűnő hangulatát.

5. nap – Zrínyiek nyomában

Varasd mintegy 10 évig Horvátország fővárosa volt. Városnézésünk során felkerestük az

Erdődyek várkastélyát és teszünk egy sétát Európa talán legszebb barokk belvárosában. 

Itt
találtuk a Megyeházát, a Draskovics Palotát, a székesegyházat és a gyönyörű városházát is.

Csáktornya a Zrínyiek sasfészke. Tettünk egy sétát a csáktornyai várnál. 

Elsétáltunk a Szent
Jeromos szlavóniai származás szentünk szobrához, a Zrínyi fához, Zrínyi teljes alakos
szobrához,

 a honvédő háború áldozatainak emlékművéhez és a turul madaras központi
emlékoszlophoz.

Összefoglaló: 

https://www.youtube.com/watch?v=UUC34v1KU-0