Menü //  Rólunk //  Iskolatörténet

1752-től 1996-ig

Bővítés alatt
  • A sóskúti iskola alapítási éve 1752-re tehető (az eddig rendelkezésünkre álló írásos adatok alapján).
    1770: A téli hónapokban 20 tanuló tanul írni és olvasni.
  • Katolikus tanító: Kutay János volt.
  • A Falutól 7 Ft-ot kapott fizetségül. 
  • 1781: április 4.
  • Tanulók száma: 
  • Katolikus fiú: 40 
  • Leány: 6 
  • Református - 
  • 1783: Katolikus tanítója van. 
  • Tanulók száma: 
  • Katolikus: 27 ebből 11 lány

  • A következő "4 tantermes földszinti iskola a templom mellett volt.

    Ezt a sóskúti iskolát a Székesfehérvári Káptalan jótéteményből 1810-ben kőből építette. Az akkori tanulólétszámnak megfelelő tantermekkel és egy fekvő hellyel / a segédtanító részére.

     

  • 1829.

    Tanulók száma 153.

     

    Ebben az időben magyarul és szlovákul / tótul / tanítottak az iskolában.

    Az iskola fenntartásához az alábbi alapítvánnyal járultak hozzá:

    Szegedi Pál székesfehérvári nagyprépost 50 forinttal,

    Brestyánszky András sóskúti plébános 150 forinttal, azzal a szándékkal, hogy könyveket, térképeket, tintát szerezzenek be rajta.

    Az iskola igazgatója: Moklóvszky Márton / 40 éves /. Nős. Harangozó és jegyző is.

    Az iskolánál volt egy segédtanító is: Golecz Ignác, aki pomázi származású volt. Ő volt a harangozó, templomseprő, sekrestyés is.

    Reggel és délután tanított. Az igazgató fizette a segédtanítót.

    Az igazgató javadalma: 1/2 szesszió föld,

    34 pozsonyi mérő vegyes gabona a községtől,

    4 itce vaj,

    5 font só,

    30 font bab,

    2 öl fa.

    Ezen felül, mint harangozó, borrészesedést is kapott szüretkor. /Canonica Vizitátio 1829. Sóskút/

  •  

  • 1841-ben jegyezték fel a következőket:

    " Nagyon alkalmas oskola, padokkal bővítést kívánna, egyik oldala és teteje igazítást kíván."

     

    A padokat az uraság adta minden 4-5 évben. Néhány könyvet is adott.

    A plébános is hozzásegített a könyvek és az írószerek beszerzéséhez.

    A többit a szülők adták.

    Ami a fűtést illeti, az oskolás gyerekek naponként szalmakosárral házról-házra járván szednek szalmát a fűtéshez.

    Tanító vagyon. Segédtanító is végzett. Jövedelme az uraságtól 2/4 sessio, mint harangozónak 1/4 sessio, amelyet a község szántat. A helységből- mivel a tanító a jegyző is- 3/4 pozsonyi mérő búzája, 2 öl fája, 42 Ft váltó, 30 font hús, 50 font gyertya, 5 icce vaj.

    A segédtanítót a tanító tulajdon költségén tartja.

    A sóskúti római katolikus iskolában tanulnak mindkét nemű gyermekek mindennap honi és tót nyelven betűket esmerni, szavakat tagolni, olvasni, írni, számolni, hittudományt, Evangéliumot és Bibliát- úgy szintén ájtatos énekeket.

    Valamint a tanító, úgy segédje is a honi nyelvben elegendően jártasak.

     

     

    1841.Tanulók száma:

    130 fiú és 94 lány, közülük télen iskolába jár: 95 fiú és 43 lány

    Nyáron 12 fiú és 8 lány.

     

    A nyári hónapokban sokat hiányoztak a gyerekek az iskolából. Részben a szülők hanyagsága miatt, részben a mezei munkák miatt.

    Télen pedig az iskola nem elegendő a gyermekek számához képest.

    A fiúk és a lányok külön ülnek. Az iskolába csak katolikus tanulók járnak.

    A vasárnapi iskolát az első harangozástól a beharangozásig tartották.

  • Az 1845 évi szeptember hó 24-én megtartott vizsgálatnál a következőket állapították meg:

    Az iskola-ház már az összeomláshoz közeleg. Fenntartása a községet illeti.

    A termek nem alkalmasak akár a helyet, akár a világítást tekintve a gyermekek oktatására.

    Az iskola lebontásra került, mert a követelményeknek már nem felelt meg.

     

    Helyére új iskolát építettek 1906-ban.

Templom, egyemeletes iskola,
mellette a földszintes épület

Templom az emeletes iskolaépülettel
"régi iskolával"

  • 1906-ban épült az egyemeletes, akkor korszerűnek számító 7 tantermes iskola. A megye falui közül első emeletes iskola. 

  • Andreetti Károly nagyapjának, Andreetti Antalnak és Várady Mihály sóskút akkori jegyzőjének köszönhetően épült meg a templom melletti iskola. "Ők tervezték, és ők építették a községházát és az iskolát.

    Az iskola a megyének a legnagyobb, legmodernebb iskolája volt, mert itt akkor még a megyében falun nem volt máshol emeletes iskola csak Sóskúton".

    Az épületben volt 5 rendes méretű tantere, 1 póttanterem, 1 kisméretű kultúrterem, 1 igazgatói szoba, 1 tanítói tanácskozó szoba, 1 kisméretű szertár, amelyben időnként a szegődményes iskolatakarító is lakott, hogy az épületre felügyeljen.

     

    A kultúrterem egy osztállyal összenyitva az ünnepélyek tartására és a Sóskútra látogató Faluszínház előadásainak bemutatására volt alkalmas.

    A kultúrtermet időnként bérbe adták.

    Az iskola épületének kicsi udvara volt. Ezért időnként az óraközi szüneteket egy közeli iskolai telken tartották, ahol a kb. 400 gyerek szaladgálni tudott.

    A tanulók váltakozó rendszerrel-délelőtt vagy délután- jártak iskolába, mert nem állt elegendő tanterem a rendelkezésükre, hogy egyszerre részesülhettek volna az oktatásban.


    1907-ig az iskola községi 6 osztályos népiskola volt. 1908-tól 1940-ig 6 osztályos állami népiskolaként működött.
    1908/1909 tanévi beiratkozások:

     

    I./a

    70 fő

    I./b

    70 fő

    II./a

    67 fő

    II./b 

    65 fő

    III.

    67 fő

    IV.

    41 fő

    V. 

    12 fő

    VI. 

    4 fő

    összesen:

    		396 fő

    gazdasági ismétlő:

    20 leány

    30 fiú 

   
1906 első osztály csoportképek
1925 I. leány osztály  1925-26 osztálykép 
1932-33 V. lány osztály 1932 óvodai csoport
1940-41 I. osztály 1941-42 IV. osztály

  • 1941-1946-ig 8 osztályos állami népiskola, 1946-tól 8 osztályos állami általános iskola, a II. világháború idején kórház volt.

  • 1945-ben a tanítás 3 tanteremben indult meg. Érdekes: az a tanuló, aki egész évben nem tanult, osztályt ismételt vagy készült az ugratóra. Ez nyáron végzett szorgalmas tanulást jelentett, amit vizsga zárt, melyen kiderült: tud-e annyit, hogy az egyik évfolyamból "átugorjon" a másikba. Nyáron a gyermekek - szünetben és tanulási időben is - mezőgazdasági munkát is végeztek (kévét hordtak, kapáltak, paradicsomot, paprikát szedtek). A jobb tanulók ekkor is kaptak jutalomkönyvet, kirándulni mentek, színházat, kiállítást látogattak.

1947 VI. osztály 1947-48 I. osztály 1948-49 II. osztály 1948-49 VIII. osztály
   
  1956-57 IV. osztály 1959 osztálykép  
1960 osztálykép 1960-61 V.a osztály 1965-66 2. osztály 1965-66 VI.b osztály

 

Régen a szülőknek úgynevezett beíratási pénzt kellett fizetniük azért, hogy a gyermekük elkezdhesse a tanulást.

 

Volt olyan időszak, hogy az egyik osztályban csak fiúk jártak, a másik osztályban csak a lányok.

Később már vegyes osztályokban tanulhattak a diákok.

Régen a diákoknak nem volt könyvük, palatáblára írtak a palavesszővel. Később tankönyvekből tanulhattak.

Azok a szegény családok, akik a gyermekük részére nem tudta megvenni a tankönyvet az iskolában lévő segélykönyvtárból kölcsönözhette ki. A gyerekek a felszerelésüket otthon varrt tarisznyában vitték vagy csak a kezükben összefogva illetve összekötve vihették.

Év végén a tankönyveket összegyűjtötték.

A legjobb tanulók év végén könyvjutalmat kaptak. Ezek a gyerekek is elmehettek színházba, kiállításra vagy kirándulni.

 

Nyelvoktatás

 

 

1912 előtti időkben két nyelven folyt az oktatás: magyarul és szlovákul /tótul /

Az ezt követő évtizedekben magyar nyelven folyt az oktatás, de a szlovák nyelvet is tanították.

1945 után a szlovák nyelvet tanulók száma csökkent.

A VKM 1066-34-10/1950 Fő.o.sz. rendeletével a sóskúti általános iskola felső tagozatában a szlovák nyelv tantárgykénti oktatását heti 3 órában rendelte el. Az 1952-53. tanév végéig az iskola felső tagozatának tanulói magyarok és szlovákok valamennyien kötelezően részesültek heti 3 órában szlovák nyelvoktatásban.

1953-54. tanévtől kezdve az I- VIII. osztályig a szlovák nyelvoktatás fakultatív alapon történik.

1963-64-es tanévben a szlovák nyelvet tanulók létszáma olyan mértékben csökkent, hogy a szlovák nyelv oktatása ideiglenesen szünetelt.

1995-96-os tanévben 55 fő tanulta a szlovák nyelvet, majd a következő tanítási évben megszűnt a szlovák nyelv oktatása.

 

Német nyelv

1947-48- 49 es években a német nyelvet, mint idegen nyelvet tanították az iskolában, de 1950-ben már megszűnt.

Újból néhány évig volt német nyelv tanulására lehetőség, de ma már nincs.

 

Orosz nyelv

 

1950-ben heti 4-szer 3 órában a 4 felső osztályban tanítják az orosz nyelvet

1953-54-es tanévben a felső tagozatosoknak kötelező az orosz nyelv tanulása.

      ****               -ban megszűnt az oktatása.

 

Angol nyelv

 

 ***

 


 

 

ANDRETTI KÁROLY a Gondnokság elnöke /1923 május16-tól / és az Iskolaszéki Elnök volt.

1935-ben az iskola nagyszabású helyreállítási munkáihoz szükséges összeget Andretti Károly eszközölte ki.

 

A II. világháború ideje alatt -1944 október 31-től 1945. május 14-ig a háború miatt szünetelt a tanítás.

Az iskola épülete kórházzá alakult. A sebesülteket ápolták benne.

 

1945-ben a tanítás 3 tanteremben indult meg. A többi teremből hiányzott a felszerelés, illetve a helyiségek olyan állapotban voltak, hogy nem tudták azokat használni. Volt olyan is, hogy a gyerekek a szüleik által készített padokban, de előfordult még az is , hogy fatuskón ültek.

 

1946-ban a hiányzó ablakokat, kályhákat, később az iskolai bútorzatot és a világító berendezést is pótolták úgy, hogy 5 tanteremben folyhatott a tanítás. Később valamennyi tantermet használatba vettek, de továbbra is a "váltó tanítás folyt.

 

 

A sóskúti iskolába 1948-ban kezdte meg működését az Úttörő Mozgalom.

2990.sz.Petőfi Sándor Úttörőcsapat Sóskút volt a neve.

Az úttörőcsapat működése 1989-ben szűnt meg.

Ennek megszüntetése, a zsúfoltság elkerülése és a játszóudvar kialakítása felvetette egy új iskola építésének gondolatát.

 

 

1986. november 6-án a 80 éven át gyermekzsivajtól hangos iskolafalak között csend lett. Átköltöztünk a mostani iskolánkba.

 

 

Az"Új iskola"

 

Kezdetben ez is kicsinek bizonyult. Ezért 2 osztály a ma Idősek házaként működő épületbe költözött egy évre.

 

A múlté lett az olajos padló, a vaskályha. Lett játszóudvar, tornaterem gázfűtés.

 

1995. június 2-án nevet kapott az iskola:

Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola lett.

 

 

 

 

 

Érdekességek: Az iskola tanulói és tanárai különböző mezőgazdasági munkákban vettek részt. pl paradicsomszedés, fa ültetés, kapálás,

kéve hordás, paprika szedés

 

 

Hasznos anyag vas, üveg, rongy gyűjtésén kívül az állatok etetésére szénát, kalászt és falevelet is gyűjtöttek.

 

Szigorúan titkos levélben érkezett, hogy vegyék fel a harcot az amerikai burgonyabogár ellel, vagyis gyűjtsék a krumpli bogarat.

1953-ban 4 nevelő és 83 tanuló végzett burgonya bogár kutató munkát. A jutalmuk 950 Ft volt.

 

 

Az UGRATÓ nem téli, hanem nyári elfoglaltságot jelentett a tanulónak. A nyáron végzett szorgalmas tanulását vizsgával zárta, amelyen kiderült, hogy tud-e annyit, hogy az egyik osztályból átugorjon a másikba.

Ma pótvizsga az ugrató neve.

 


  • 1977-től a pusztazámori felső tagozat átjár tanulni Sóskútra.

  • 1986-ban a tanítás a jelenlegi épületben indult meg. Az iskola már kezdetben is kicsinek bizonyult, jelenleg is 3 osztályunk jár a Polgárok Házába.

  • 1948-tól 1989-ig működött az Úttörő Mozgalom

  • 1995. június 2-án az iskolánk az Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola nevet kapta. Ez évtől iskolánkban alapfokú művészeti oktatás is folyik képzőművészet, tánc, zene tagozatokkal.
    "A sors iróniája az, hogy szerette a gyerekeket, sok gyereket tanított, de saját gyermekét nem taníthatta, mert neki nem volt. Halálával az Andreetti név kihalt, de 1995. óta az iskola őrzi a nevét. Így nemcsak tanítványai által, hanem a szülőfalujában a nevét viselő iskola által is a történelmi idő részévé vált."
    Németh Józsefné tanító (Andreetti Károly Általános és Művészeti Iskola)
  • 1996-ban még 55 fő tanulja a szlovák nyelvet, napjainkban az iskolánkban nem folyik szlováknyelv tanítás, a gyermekek angol és német nyelvet tanulhatnak. 

Az oldalt Németh Józsefné gyűjtőmunkája alapján készítette Németh Józsefné és Réder Ferenc.