A nemzeti összetartozás napja


A nemzeti összetartozás napja – közös emlékezés, közös alkotás


2025. június 4-én iskolánk pedagógusai: 

tánctanárok, magyartanárok és grafikatanárok

példaértékű összefogással valósították meg a nemzeti összetartozás napjának 

méltó megünneplését.


A megemlékezés meghitt hangulatát a hatodik osztályos diákok bensőséges, 

mégis erőteljes előadása alapozta meg. 

A tanulók szívhez szóló műsorral készültek, 

amelyben alkalomhoz illő
versek segítettek átélni 

a trianoni békeszerződés által okozott nemzeti fájdalmat,

 ugyanakkor felvillantották az összetartozás örök érvényű üzenetét is.

 A gyermekek előadásmódja őszinte és
megható volt, 

tiszteletteljesen és méltósággal hajtottak fejet a történelem előtt.


Az ünnepi műsort egy különleges, közös tánc követte,

 melyet iskolánk tánctanárai állítottak össze
és tanítottak be. 

A koreográfia a történelmi Magyarország területeinek egységét szimbolizálta 

– a mozdulatok, a ritmus és a formációk egyaránt azt az üzenetet közvetítették,

 hogy bár határok választanak el minket,

 a lélekben való összetartozás örök. 

A tánc nem csupán látványos volt,

hanem mély érzelmi töltetet is hordozott, 

amely minden jelenlévő számára felejthetetlenné tette
az eseményt.


A látványvilág különösen fontos szerepet kapott az idei megemlékezésben. 

A vizuális élményt
Navratil Zsuzsa grafikatanárunk álmodta és valósította meg, 

aki kreatív elképzelésével különleges
módon hozta közelebb 

a történelem tanulságait a diákokhoz. 

A Nagy-Magyarország térképét
hungarocell darabokból formálta meg, 

amelyek egymástól elválasztva, majd újraegyesítve
jelentek meg a színpadon, 

vizuálisan is kifejezve a darabokra tört ország egység iránti vágyát. 

Ez a szimbolikus alkotás méltó keretet adott az eseménynek,

 és segített elmélyíteni az üzenetet.


A megemlékezés során nemcsak a múltba tekintettünk vissza, 

hanem közösen gondolkodtunk a

jelenről és a jövőről is: mit jelent ma magyarnak lenni,

 és hogyan tudunk határokon átnyúlva is
közösséget alkotni? 

A válaszokat részben a diákok lelkesedése, 

részben a pedagógusok  elkötelezettsége adta meg: 

együtt, egymásra figyelve, értékeinket közösen ápolva.

Ez a nap újra bebizonyította, hogy az oktatásban nemcsak tudást adunk át,

 hanem identitást is
formálunk: szavakkal, mozdulatokkal, képekkel. 

És ha mindezt együtt tesszük, akkor valóban

megélhetjük a nemzeti összetartozás eszméjét.